Lejárt a biztonsági időkorlát.
Ha az oldal űrlapot is tartalmaz, annak mentése csak érvényes bejelentkezéssel lehetséges.
A bejelentkezés érvényességének meghosszabbításához kérjük lépjen be!
Felhasználó név:
Jelszó:
 

Transzlációs Idegtudományi Nemzeti Laboratórium: fókuszban az SM is

A hír kategóriája: Neuroimmunológiai hírek

A cikk kelte: 2024.03.01.

MANIT

A sclerosis multiplex kutatása az egyik speciális klinikai pillére a Transzlációs Idegtudományi Nemzeti Laboratórium működésének, amelyet a Pécsi Tudományegyetem (PTE) és partnerei hívtak életre - hangzott el az idegtudomány hazai irányvonalait ismertető pécsi szakmai kongferencián.

2022-ben a Pécsi Tudományegyetem, mint konzorciumvezető és hat konzorciumi partnere (HUN-REN Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet, Szegedi Tudományegyetem, Semmelweis Egyetem, Természettudományi Kutatóközpont, HUN-REN Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet, Richter Gedeon Nyrt) 5,300 milliárd forint vissza nem térítendő európai uniós támogatást nyert a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz keretében meghirdetett, RRF-2.3.1-21 számú „Nemzeti Laboratóriumok létrehozása, komplex fejlesztése” felhíváson. Az RRF-2.3.1-21-2022-00011 azonosítószámú, „Transzlációs Idegtudományi Nemzeti Laboratórium” (TINL) című projekt a Széchenyi Terv Plusz program keretében valósul meg, és két fő tématerülettel foglalkozik: az idegrendszeri fejlődési zavarokkal és a felnőttkori idegrendszeri zavarokkal.

Amint arról a Pécsi Tudományegyetem összefoglalója beszámolt, a TINL célja az idegrendszeri betegségek megelőzésének, gyógyításának módszertani javítása, egyedülálló kutatási spektrummal, mely lefedi a születéstől az időskorig jelentkező idegrendszeri zavarokat és betegségeket. A pécsi központhoz köthető „Felnőttkori idegrendszeri zavarok” programot, valamint „Az agy működésének és betegségeinek vizsgálata multidiszciplináris megközelítéssel” projektet dr. Dóczi Tamás, a Pécsi Tudományegyetem Idegsebészeti Klinika idegsebész professzora mutatta be, míg a budapesti központban zajló „Az idegrendszeri fejlődési zavarok” elnevezésű programba dr. Nusser Zoltán neurobiológus-agykutató, Széchenyi-díjas magyar állatorvos adott betekintést.

„Az idegrendszeri betegségek hatalmas társadalmi és gazdasági hatásai a fejlett társadalmakban egyre jobban ismertek, ezek a betegségek élethosszon át tartó terhet jelentenek a betegek, a család és a társadalom számára. Ezért a program egyik célja a korai életszakaszban bekövetkező idegrendszeri elváltozások hátterében álló betegségmechanizmusok átfogó megértése, és ennek révén új diagnosztikai és intervenciós lehetőségek fejlesztése” – mondta dr. Dóczi Tamás. Az idegrendszeri fejlődési zavarok magukba foglalják egyebek között a magzati alkoholszindrómát, az újszülottkori hypoxiás agykárosodást, az autizmust, valamint a gyermekkori figyelemhiányos hiperaktivitás zavart, vagyis az ADHD-t is.

„A felnőtt idegrendszeri zavarok program célja, olyan új gyógyító eljárások kidolgozása, amely kezelési alternatívákat ajánlanak erre a “fel nem ismert járványra”, csökkentve a legnagyobb egészségügyi nemzetgazdasági terhet. Miért mondom, hogy ez egy fel nem ismert járvány? Azért, mert az idegrendszeri betegségben szenvedőket nem viszi el szirénázva egy akut mentő, mint egy infarktusos, vagy egy baleseti sérültet, de ha valaki depressziós lesz, vagy valamifajta más idegrendszeri érintettsége van, akkor akár stigmatizálódhat a társadalomban, melynek rendkívül súlyos következményei lehetnek, nem csak az egyénre, hanem a környezetére, a családjára nézve is” – hangsúlyozta dr. Dóczi Tamás.

A felnőtt idegrendszeri program része a digitális fejlesztés, hiszen az egészségügyi ellátásban egyre nagyobb szükség lenne a valós életbeli adatok közvetlen hasznosítására, az idegrendszeri kórképek diagnosztikájában. A TINL pillér-rendszerben működik, mely hat speciális klinikai pillért foglal magába: baleseti agysérülések transzlációs kutatása; Epilepszia, Sclerosis multiplex, porblémás internethasználat és internetbetegségek; pszichiátriai pillér; Parkinson/mozgászavarok; CT-perfúzió-alapú stroke diagnosztika fejlesztése MI alkalmazásával; neurofarmakológiai prekinikai pillér. A klinikai pillérek közös informatikai módszerei a Strukturált adatokat produkáló beteginformatikai rendszer, valamint az Egészség-gazdaságtani elemzések.

Dr. Nusser Zoltán neurobiológus-agykutató elmondta, hogy Az idegrendszeri fejlődési zavarok program célkitűzései a Prediktív gyulladásos biomarkerek azonosítása újszülöttkori hypoxiás-ischaemiás encephalopátia során, valamint a Pszichiátriai gondozásba került gyermekek gyulladásos biomarkereinek azonosítása. „A pécsihez hasonlóan ez a program is pillérekből áll, az első a Fejlődés-neurobiológiai betegségek mechanizmusai, a második a Perinatális inzultusok pathomechanizmusa, a harmadik a gyermekkori szociális környezet zavarai, külön pillér a Gyulladásos folyamatok szerepe a korai idegrendszeri károsodás kialakulásában, az utolsó pedig az Endokrin mechanizmusok szerepe” – ismertette dr. Nusser Zoltán, aki online csatlakozott a konferenciához A szakmai rendezvényen dr. Vidnyánszky Zoltán Az agy biológiai életkorának meghatározása MRI alapján címmel tartott előadást, dr. Szabó Miklós a Perinatális idegrendszeri inzultusok patomechanizmusa és neuroprotekció - klinikai kutatások-ról adott áttekintést, míg dr. Mikics Éva arról beszélt, hogyan zajlik A perinatális aszfixia hosszú távú magatartási következményeit közvetítő álló mechanizmusok vizsgálata preklinikai modellben.

A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal Tématerületi Kiválósági Program 2021 Egészség alprogramjának keretében „Az agy működésének és betegségeinek vizsgálata multidiszciplináris megközelítéssel” című projekt további 4 évre kapott támogatást, összesen 1,493 Mrd forint értékben. A kutatás kilenc fő célpontja az idegrendszeri betegségek nagyon széles, látszólag egymástól független spektrumát fogják össze, köztük a kapcsolatot a neurodegeneráció és a plaszticitás/neuro-protekció hasonló mechanizmusai biztosítanak:
- Plaszticitás, neuro-protekció
- Klinikai Humán Agytérképezés
- Gyógyszer célpontkutatás
- Látásmechanizmus-diagnosztika-terápia
- Pszichiátriai kórképek
- Neurodegeneratív kórképek
- Baleseti agysérülések
- Hallás- és mozgásjavító implantátumok fejlesztése
- A valós-életbeli klinikai vizsgálatok metodikai fejlesztése.

MANIT hírek

Sclerosis multiplex: hiánypótló komplex szakmai irányelv az egységes hazai ellátásért

2024.03.20.
...

MANIT Kongresszus 2024-ben: itt a helyszín és az időpont!

2024.02.10.
...

Hogyan értékeli a MANIT elnöke az új SM finanszírozást?

2024.01.12.
...

SM kezelés: a jelen költsége a jövő életminősége

2023.12.30.
...

Neuroimmunológia hírek

20 szakmai előadás a magyar-szlovák határmenti neurológus találkozón

2024.04.16.
...

Magyar Neurológiai Társaság: a szegedi kongresszus előzetes programja

2024.04.04.
...

Székesfehérváron találkoznak, 50 év relikviáit gyűjtik a gyermekneurológusok

2024.04.03.
...

Nemzetközi neuroimmunológiai konferencia Lettországban magyar részvétellel

2024.04.03.
...

Szakmai lapszemle

A neurofilamentum könnyűláncok prognosztikai értéke SM-ben

2024.04.03.
...

Az idő myelin: atrófia és klinikai progresszió akadályozása SM-ben

2024.03.27.
...

A B-sejtek "mulasztása" állhat az NMOSD kialakulásának hátterében?

2024.03.26.
...

Európai egészségügyi adattér: mit hozhat az ellátásban, a kutatásban?

2024.03.20.
...