2022-ben a Pécsi Tudományegyetem, mint konzorciumvezető és hat konzorciumi partnere (HUN-REN Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet, Szegedi Tudományegyetem, Semmelweis Egyetem, Természettudományi Kutatóközpont, HUN-REN Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet, Richter Gedeon Nyrt) 5,300 milliárd forint vissza nem térítendő európai uniós támogatást nyert a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz keretében meghirdetett, RRF-2.3.1-21 számú „Nemzeti Laboratóriumok létrehozása, komplex fejlesztése” felhíváson. Az RRF-2.3.1-21-2022-00011 azonosítószámú, „Transzlációs Idegtudományi Nemzeti Laboratórium” (TINL) című projekt a Széchenyi Terv Plusz program keretében valósul meg, és két fő tématerülettel foglalkozik: az idegrendszeri fejlődési zavarokkal és a felnőttkori idegrendszeri zavarokkal.

Amint arról a Pécsi Tudományegyetem összefoglalója beszámolt, a TINL célja az idegrendszeri betegségek megelőzésének, gyógyításának módszertani javítása, egyedülálló kutatási spektrummal, mely lefedi a születéstől az időskorig jelentkező idegrendszeri zavarokat és betegségeket. A pécsi központhoz köthető „Felnőttkori idegrendszeri zavarok” programot, valamint „Az agy működésének és betegségeinek vizsgálata multidiszciplináris megközelítéssel” projektet dr. Dóczi Tamás, a Pécsi Tudományegyetem Idegsebészeti Klinika idegsebész professzora mutatta be, míg a budapesti központban zajló „Az idegrendszeri fejlődési zavarok” elnevezésű programba dr. Nusser Zoltán neurobiológus-agykutató, Széchenyi-díjas magyar állatorvos adott betekintést.

„Az idegrendszeri betegségek hatalmas társadalmi és gazdasági hatásai a fejlett társadalmakban egyre jobban ismertek, ezek a betegségek élethosszon át tartó terhet jelentenek a betegek, a család és a társadalom számára. Ezért a program egyik célja a korai életszakaszban bekövetkező idegrendszeri elváltozások hátterében álló betegségmechanizmusok átfogó megértése, és ennek révén új diagnosztikai és intervenciós lehetőségek fejlesztése” – mondta dr. Dóczi Tamás. Az idegrendszeri fejlődési zavarok magukba foglalják egyebek között a magzati alkoholszindrómát, az újszülottkori hypoxiás agykárosodást, az autizmust, valamint a gyermekkori figyelemhiányos hiperaktivitás zavart, vagyis az ADHD-t is.

„A felnőtt idegrendszeri zavarok program célja, olyan új gyógyító eljárások kidolgozása, amely kezelési alternatívákat ajánlanak erre a “fel nem ismert járványra”, csökkentve a legnagyobb egészségügyi nemzetgazdasági terhet. Miért mondom, hogy ez egy fel nem ismert járvány? Azért, mert az idegrendszeri betegségben szenvedőket nem viszi el szirénázva egy akut mentő, mint egy infarktusos, vagy egy baleseti sérültet, de ha valaki depressziós lesz, vagy valamifajta más idegrendszeri érintettsége van, akkor akár stigmatizálódhat a társadalomban, melynek rendkívül súlyos következményei lehetnek, nem csak az egyénre, hanem a környezetére, a családjára nézve is” – hangsúlyozta dr. Dóczi Tamás.

A felnőtt idegrendszeri program része a digitális fejlesztés, hiszen az egészségügyi ellátásban egyre nagyobb szükség lenne a valós életbeli adatok közvetlen hasznosítására, az idegrendszeri kórképek diagnosztikájában. A TINL pillér-rendszerben működik, mely hat speciális klinikai pillért foglal magába: baleseti agysérülések transzlációs kutatása; Epilepszia, Sclerosis multiplex, porblémás internethasználat és internetbetegségek; pszichiátriai pillér; Parkinson/mozgászavarok; CT-perfúzió-alapú stroke diagnosztika fejlesztése MI alkalmazásával; neurofarmakológiai prekinikai pillér. A klinikai pillérek közös informatikai módszerei a Strukturált adatokat produkáló beteginformatikai rendszer, valamint az Egészség-gazdaságtani elemzések.

Dr. Nusser Zoltán neurobiológus-agykutató elmondta, hogy Az idegrendszeri fejlődési zavarok program célkitűzései a Prediktív gyulladásos biomarkerek azonosítása újszülöttkori hypoxiás-ischaemiás encephalopátia során, valamint a Pszichiátriai gondozásba került gyermekek gyulladásos biomarkereinek azonosítása. „A pécsihez hasonlóan ez a program is pillérekből áll, az első a Fejlődés-neurobiológiai betegségek mechanizmusai, a második a Perinatális inzultusok pathomechanizmusa, a harmadik a gyermekkori szociális környezet zavarai, külön pillér a Gyulladásos folyamatok szerepe a korai idegrendszeri károsodás kialakulásában, az utolsó pedig az Endokrin mechanizmusok szerepe” – ismertette dr. Nusser Zoltán, aki online csatlakozott a konferenciához A szakmai rendezvényen dr. Vidnyánszky Zoltán Az agy biológiai életkorának meghatározása MRI alapján címmel tartott előadást, dr. Szabó Miklós a Perinatális idegrendszeri inzultusok patomechanizmusa és neuroprotekció - klinikai kutatások-ról adott áttekintést, míg dr. Mikics Éva arról beszélt, hogyan zajlik A perinatális aszfixia hosszú távú magatartási következményeit közvetítő álló mechanizmusok vizsgálata preklinikai modellben.

A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal Tématerületi Kiválósági Program 2021 Egészség alprogramjának keretében „Az agy működésének és betegségeinek vizsgálata multidiszciplináris megközelítéssel” című projekt további 4 évre kapott támogatást, összesen 1,493 Mrd forint értékben. A kutatás kilenc fő célpontja az idegrendszeri betegségek nagyon széles, látszólag egymástól független spektrumát fogják össze, köztük a kapcsolatot a neurodegeneráció és a plaszticitás/neuro-protekció hasonló mechanizmusai biztosítanak:
- Plaszticitás, neuro-protekció
- Klinikai Humán Agytérképezés
- Gyógyszer célpontkutatás
- Látásmechanizmus-diagnosztika-terápia
- Pszichiátriai kórképek
- Neurodegeneratív kórképek
- Baleseti agysérülések
- Hallás- és mozgásjavító implantátumok fejlesztése
- A valós-életbeli klinikai vizsgálatok metodikai fejlesztése.