Lejárt a biztonsági időkorlát.
Ha az oldal űrlapot is tartalmaz, annak mentése csak érvényes bejelentkezéssel lehetséges.
A bejelentkezés érvényességének meghosszabbításához kérjük lépjen be!
Felhasználó név:
Jelszó:
 

Tünetfeltáró kommunikáció sclerosis multiplexes betegeknél

A hír kategóriája: Szakmai lapszemle

A cikk kelte: 2023.12.15.

MANIT

Klinikai tapasztalatok és kutatások egyaránt igazolják, hogy a sclerosis multiplexes betegek nem minden esetben számolnak be orvosaiknak azokról a tünetekről, panaszokról, amelyek a betegségükkel járnak. A tünetek tehát néha azért nem kerülnek felszínre, mert a betegek nem beszélnek ezekről, néha pedig azért, mert az orvosok nem megfelelően térképezik fel a panaszokat, tüneteket - hívja fel a figyelmet cikkében dr. Pilling János pszichiáter (Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet).


Amint a Medical Online portálon megjelent publikáció kiemeli, a mindennapi orvcosi kommunikációban gyakoriak a zárt kérdések. Ezek jellemzője, hogy a beteg csak korlátozott válaszokat adhat rájuk (tipikusan igennel vagy nemmel válaszolhat). Ennek következtében a zárt kérdések az orvost csak nagyon kevés információhoz juttatják (csak arra kap választ, amit megkérdezett). A zárt kérdések másik hátránya, hogy a beszélgetést „kihallgatás jellegűvé”, így feszültebb légkörűvé teszik. Természetesen a zárt kérdéseknek van szerepük az orvosi kommunikációban – nem érdemes azonban ilyenekkel indítani a beszélgetést, és nem érdemes csak zárt kérdéseket használni. A javasolt kérdezési stílust „tölcsérelvnek” is szokták nevezni. Ez azt jelenti, hogy a kezdeti kérdések nyitottak (pl.: „Hogy érzi magát?” vagy: „Hogyan változott az állapota a legutóbbi találkozásunk óta?”). Ez lehetőséget ad az orvosnak arra, hogy átfogó képet alkothasson a beteg problémáiról. Később a kérdezés koncentráltabbá válik, és egyre specifikusabb, de még nyitott kérdések következnek (az ilyen típusú kérdéseket nevezzük félig nyitott kérdéseknek, pl.: „Milyen ez a szédülés, hogyan tudná leírni”?), végül zárt kérdésekkel ismerhetjük meg azokat a részleteket, amelyeket a beteg esetleg kihagyott az elbeszéléséből. A tölcsérelv használatával juthat az orvos a lehető legrövidebb idő alatt a lehető legtöbb információhoz és emellett a beszélgetés hangulatát is jobbá teszi az alkalmazása, mintha az orvos csak zárt kérdéseket használna.

Aktív figyelem. Az orvos és a beteg közötti bizalmi légkör teremti meg annak az alapjait, hogy a beteg nyíltan, őszintén tudjon beszélni panaszairól, tüneteiről, állapotának változásairól. Az „aktív figyelem” egy szakkifejezés, ami azt jelenti, hogy nem elegendő, ha az orvos belülről érzi, tudja azt, hogy figyel – ahhoz, hogy ezt a beteg is észlelje, figyelmünket aktívan ki kell fejeznünk. Ennek vannak non-verbális jegyei (pl. szemkontaktus, bólogatás, a figyelmet kifejező hangok, mint amilyen pl. a megértést jelző hümmögés), és vannak verbális jegyei is. Az aktív figyelem verbális jegyeinek egyike az ún. parafrázisok alkalmazása. Ez azt jelenti, hogy az orvos a beteg mondandójából kiemel valamit, amit fontosnak tart, és ezt kissé átfogalmazva elismétli. A parafrázis a beteg számára jelzi az orvos feléje irányuló figyelmét, megértését, és egyúttal alkalmas a beszélgetés megfelelő irányba terelésére is.

A fenti módszerek közül természetesen nem szükséges valamennyit alkalmazni, ugyanakkor ezek külön-külön is, egymással kombinálva pedig még inkább hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a sclerosis multiplex-es betegek nyíltabban kommunikáljanak a tüneteikről. Az orvos számára ezek az információk egyaránt lehetnek diagnosztikai és terápiás jelentőségűek, ezáltal a megfelelő kommunikáció hozzájárulhat a terápia hatékonyságának növekedéséhez is.

A teljes cikk a Medical Online oldalán olvasható.

Pilling János a MANIT X. Kongresszusán előadást tartott a témában (képünkön), amely a MANIT tagjai számára korlátlanuk, a konferencián regisztrált nem MANIT-tag résztvevők számára 2024. január 31-ig elérhető. ITT NÉZHETŐ MEG.

MANIT hírek

Absztaktleadás: július 21-ig meghosszabbítottuk a lehetőséget

2024.07.05.
...

A MANIT is ott volt az SM betegekért rendezett nemzetközi SUP regattán

2024.06.17.
...

Neuroimmunológia a Magyar Neurológiai Társaság kongresszusán

2024.06.22.
...

Kitüntetést kapott orvostársaságunk a betegszervezeti partnerségért

2024.05.26.
...

Neuroimmunológia hírek

Mennyiben más az SM 18 év alatt és 45-50 év fölött?

2024.07.01.
...

Rekord részvétel az EAN finnországi kongresszusán

2024.07.01.
...

Podcast az NMOSD betegek mortalitásáról

2024.06.22.
...

Sclerosis multiplex: nem szabad a rosszabbodásra várni!

2024.05.29.
...

Szakmai lapszemle

Debreceni elismerést vehetett át dr. Csépány Tünde

2024.06.30.
...

Várja a tanulmányokat az Ideggyógyászati Szemle

2024.07.01.
...

Az egyedi méltányossági eljárások jövője - interjú Bidló Judittal

2024.06.18.
...

Hogyan értékelhetők az immunológiai hasonlóságok?

2024.05.15.
...